Őszintén az édesítőszerek előnyeiről és hátrányairól

Mik azok a mesterséges édesítőszerek?

Az édesítőszerek kalóriatartalma alacsony (vagy sok esetben egyáltalán nincs is bennük kalória), így a fogyasztásuk nemcsak a cukorbetegek számára jelenthet alternatívát, de a fogyni vágyóknak is. 

A természetes édesítőt olyan növényekből nyerik ki, mint például a stevia, ezzel szemben a mesterséges édesítőszerek kémiai vegyületekből származnak, amelyek közé tartoznak: 

• a szulfonamidok, 
• a szacharóz melléktermékek, 
• és a peptidek különböző származékai. 

Az édesítőszerek íze sokkal intenzívebb, mint a cukoré,  vannak olyanok amelyek 200-szor sőt 13 000-szer(!) édesebbek lehetnek a hagyományos cukornál. Épp ezért a fogyasztásuknál vigyáznod kell, hogy betartsd az előírt adagokat. 

Az úgynevezett cukoralkoholok vagy másnéven poliolok, mint a szorbit, a xilit, a laktit, az eritrit, a mannit és a maltit szénhidrátok, így nem tartoznak az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek közé. Ugyan kevesebb bennük a kalória, mint a sima cukorban, azonban jóval kevésbé édesek: a hatásfokuk a cukorhoz képest 25% és 100% között van. 

Cukoralkoholok találhatóak többek között a rágógumikban, a köhögéscsillapítókban és a gyermek fogkrémekben is, hiszen nem okoznak vércukorszint-emelkedést és nem növelik a fogszuvasodás kockázatát.

A mesterséges édesítőszerek típusai

• Az aceszulfám-káliumot más mesterséges édesítőszerekkel együtt használják, főleg a cukormentes üdítőkben. 
• Az aszpartám számos élelmiszerben, italban, édességben, valamint vitaminokban és hashajtókban megtalálható, és 200-szor édesebb, mint a cukor. 
• A hazánkban kevésbé ismert neotám 7000-13000-szer édesebb, mint a cukor. 
• A szacharint 1879-ben fedezték fel, és nem sokkal felfedezése után kereskedelmi forgalomba is került, gyártótól függően 200-700-szor édesebb, mint a cukor. 
• A szukralóz rendkívül sokoldalú édesítőszer: helyettesítheti a cukrot pékárukban, és megtalálható feldolgozott élelmiszerekben, italokban, valamint gyümölcslevekben is. Érdemes tudni, hogy a cukornál nagyjából 600-szor édesebb.
• A stevia szinte kalóriamentes édesítő, a stevia növény leveleiből nyerik ki. Nagyjából 200-300-szor édesebb, mint a cukor. 
• A fruktózt, vagyis a gyümölcscukrot gyakran használják a cukormentes süteményekhez, mivel nagyon jól bírja a hőt. Azonban napi 30 grammnál többet nem ajánlott belőle fogyasztani. 

Az édesítőszerek előnyei

Annyit elöljáróban érdemes tudnod, hogy mind az édesítőszerek előnyeiről, mind pedig a hátrányairól a mai napig folynak viták a kutatók között is. Ennek oka, hogy sok esetben egymásnak teljesen ellentmondó végeredményt produkáló kísérletek jelentek meg, így nagyon nehéz igazságot tenni. 

Nem növelik a vércukorszintet, így cukorbetegek is fogyaszthatják

A szacharóz, valamint a ciklamát és az aceszulfám-K glikémiás indexe nulla, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem növeli meg a vércukorszintet, emiatt pedig cukorbetegek is fogyaszthatják. 

Fontos azonban, hogy a napi megengedett bevitelt nem szabad túllépni, sem a cukorbetegeknek, sem annak, aki egészséges. Sok esetben persze szinte lehetetlen is lenne, hiszen például az aszpartám esetében ez a mennyiség több mint 200 tablettának felel meg.

A fogakra gyakorolt hatása

Az édesítőszerek szinte egyáltalán nem károsítják a fogakat, ezért is használják őket többek között a fogkrémek ízesítésére.

Büntetlenül élvezheted az édes ízt

A 0-ás glikémiás indexszel rendelkező édesítők, mint a szacharóz vagy az aszpartám, ami mindössze grammonként 4 kalóriát tartalmaz, bátran fogyaszthatók a diéta alatt. Ezzel elkerülhető a cukor utáni sóvárgás, és még többletkalóriát sem viszel be a szervezetedbe.

Az édesítőszerek hátrányai

Ahogy írtuk, nagyon megosztó, hogy az egyes édesítőszerek hatása pozitív vagy negatív. A pro érvek után tehát következzenek a kontrák.

A bél egészségre gyakorolt hatása

Bár a kalóriamentes mesterséges édesítőszerek nem szívódnak fel, mégis elérhetik a bél mikrobiótát, épp ezért befolyásolhatja annak összetételét és működését. Ezzel pedig hozzájárulhat a metabolikus szindróma, vagyis egyfajta párhuzamos alapanyagcsere-zavar kialakulásához.

Egy vizsgálatban a kutatók 10 hetes egerek ivóvizéhez szacharint, szukralózt vagy aszpartámot kevertek. Tizenegy héttel később a cukros-vizes oldatot ivó egereknél glükóz intolerancia alakult ki, ellentétben a többi egérrel, amelyek csak vizet, glükózt vagy szacharózt fogyasztottak.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szacharin fogyasztása miatti glükóz intolerancia megváltoztatta a bél mikrobiótát.

Daganatok az állatkísérletekben

Egyes állatokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy a ciklamát és a szacharin kombinációja rákot okoz.  Fontos azonban megjegyezni, hogy az édesítőszerek fogyasztása és az emberben kialakuló daganatok között nem fedeztek fel hasonló kapcsolatot. 

Sőt, a hosszú távú klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy biztonságos mennyiségben az ember nyugodtan fogyaszthatja őket élete végéig. 

Étvágy, sóvárgás és testsúly

Elég nagy az ellentmondás, hiszen az előnyök között épp azt állapítottuk meg, hogy csökkenti a sóvárgást, de van egy másik kutatás, amely megcáfolta ezt. 

Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy az aszpartámmal édesített víz növelte az étvágyat a normál testsúlyú felnőtt férfiaknál, és fokozta az éhségérzetet a glükózzal vagy csak vízzel édesített vízzel összehasonlítva. 

Egy másik vizsgálatban az aszpartám, az aceszulfám-kálium és a szacharin fogyasztása után a résztvevők szintén többet ettek és jobban kívánták az ételt.

Összegzés

Nem feltétlenül ördögtől való tehát az édesítőszer fogyasztása, azonban érdemes betartani a napi ajánlott mennyiségeket (ez mondjuk nem nehéz) továbbá ha valamilyen mellékhatást tapasztalsz, akkor azonnal hagyd abba a fogyasztásukat. 

Forrás és tanulmányok: 

https://www.verywellhealth.com/artificial-sweeteners-5184450