A D-vitamint a napfény vitaminjának is hívják, nem véletlenül: ugyanis a bőrben is keletkezik, ha elegendő napfény éri. Amikor D-vitaminról beszélünk, akkor komplexen a D2-, illetve D3-vitaminra gondolunk. Az előbbi az ergokalciferol, ami UV-B sugárzás következtében keletkezik. Megtalálható továbbá az élesztőkben, illetve rozsban is. Utóbbi, a kolekalciferol klasszikusan a napfény hatására alakul ki.
Csak természetes forrásból nem tudjuk bevinni, mivel az ételek nagyon kis mennyiségben tartalmaznak D-vitamint. (A halmájolaj ez alól kivétel, de még ez sem elegendő a napi szükséglethez.
Nyáron nem szükséges étrendkiegészítő formájában szedni, ha eleget vagyunk a szabad levegőn. Ekkor akár 15-30 perc alatt is "feltöltődik" a vitaminraktár, ami fedezi a napi, szükséges mennyiséget. Azonban októbertől-márciusig jóval kevesebb a napsütéses órák száma - így ősszel, télen és kora tavasszal még érdemes tabletta formájában szedni.
A D-vitamin fontos szerepet játszik az olyan ásványi anyagok, mint a kalcium és a foszfor felszívódásában és beépülésében. Mivel a kalcium fontos a csontok megőrzése érdekében, ezért közvetetten ugyan, de a D-vitamin is segíti ezt.
Ezenkívül nagy szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, a daganatos megbetegedések valamint az SM (sclerosis multiplex) megelőzésében.
Kis mennyiségben a tojássárgájában, a halakban, a halolajban és az olivaolajban megtalálható, ez azonban nem elegendő a napi mennyiséghez.
A napi mennyiség leginkább az életkortól függ, így gyermekeknek körülbelül 600-1000 Nemzetközi Egység (NE) javasolt. A tinédzsereknek legalább 800 NE, a felnőtteknek és várandósoknak pedig egyaránt 1500-2000 NE a napi szükséglet.
A D-vitamin hiánya levertséghez, rossz közérzethez, valamint fáradékonysághoz vezethet. Intő jel lehet még, ha könnyen eltörnek a csontok, pedig elegendő a kalciumbevitel. Ekkor ugyanis a kalcium felszívódását valami (például a D-vitamin hiánya) gátolja.