Mivel a D-vitamint a legnagyobb mértékben napfény hatására termeli a szervezetünk, ezért logikus, hogy a téli hónapokban drasztikusan kiürülnek a raktárak. (Ezért is hívják sokan a D-vitamint a "napfény vitaminjának".)
De milyen tünetekkel jár a hiánya? És miért ajánlja minden orvos, hogy feltétlenül pótoljuk?
A D-vitamin fajtái
Aki egy picit is hipochonder, vagy egészségtudatosabb, minden bizonnyal találkozott már a D3-vitamin felirattal a boltok polcain. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a D-vitamin egy összefoglaló név, ami alatt a D2-, és a D3-vitamint értjük.
(Egyébként az előbbi az ergokalciferol, az utóbbi pedig a kolekalciferol névre hallgat.)
Azonban nem hiába a D3-vitaminokkal vannak tele a polcok, ugyanis ez a szervezet számára jobban hasznosuló forma - tehát ennek érezzük leginkább a pozitív hatásait.
És hogy melyek ezek a hatások?
A D-vitamin tipikusan olyan vitaminfajta, ami széles spektrumban fejti ki a pozitív hatásokat (erre mondjuk ugye azt, hogy mindenre is jó). De mi is ez a minden, pontosan?
- Csökkenti a szervezetben lévő gyulladást
- Csökkenti a II-es típusú cukorbetegség kockázatát
- Csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét
- Javítja a koncentrációt
- Segíti a csontképződést
- Elősegíti az ásványi anyagok és nyomelemek (például kalcium és foszfor) felszívódását
- Gátolhatja a káros sejtek elburjánzását
Ehhez vezet a D-vitamin hiánya
A mérleg pozitív oldala után pedig jöjjön a feketeleves - a tartós D-vitamin hiány ugyanis több, súlyos betegséghez is vezet.
- Daganatos megbetegedések (főleg a bélrendszeri megbetegedések fajsúlyosak)
- Szív-és érrendszeri betegségek
- Asztmatikus tünetek is megjelenhetnek (mint például a köhögés, tüsszögés, nehézlégzés)
- Magas vérnyomás
- Fokozott veszély a stroke-ra (agyvérzésre)
- Gyulladásos betegségek, bélbetegségek
Hiányos állapotról akkor beszélünk, ha a szervezetben kevesebb, mint 15ng/ml D-vitamin található. (Ez egyébként könnyen kimutatható egy egyszerű vérvizsgálattal is.) Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, a késő őszi (november) és kora tavaszi (március-április) hónapokban pótolni kell a vitamint.
De mégis mennyit?
A D-vitamin napi szükséglete
A napfény vitamin szükséglet bizonyos életszakaszonként eltérő, ezért külön összegyűjtöttük, mikor, és mennyit érdemes szedni belőle.
Plusz infó: a számok melletti NE, a nemzetközi egységet jelöli - ezek minden esetben fel vannak tüntetve a vitamin csomagolásán.
- Csecsemőkorban (1 éves korig): napi 400-1000 NE
- Gyermekek számára (1-12 éves korig): napi 500-1000 NE
- Serdülőknek (18 éves korig): napi 800-1000 NE
- Felnőtteknek (18 éves kortól): napi 1500-2000 NE
- Várandósok, illetve szoptató édesanyák számára: napi 1500-2000 NE
Mitől alakul ki a hiánya?
A leggyakoribb ok, a napsütéses órák számának csökkenése. Ekkor ugyanis nem kap elég napfényt a bőrünk, így nem tudja átalakítani D-vitaminná.
Amennyiben azonban nyáron is D-vitamin hiánnyal küzdünk, érdemes utánajárni, ugyanis komoly betegség, felszívódási zavar, vagy allergia is állhat a háttérben, például:
- coeliakia (cöliákia),
- rendszeres gyógyszerszedés,
- angolkór,
- pajzsmirigy-túlműködés,
- mellékpajzsmirigy-alulműködés,
- a vese különböző zavarai (például túlműködés).
3 tévhit és 3 tény a D-vitaminnal kapcsolatban
A D-vitaminokkal kapcsolatban több tévhittel is találkoztunk már. Ezek leginkább az adagolással, és a pótlásával kapcsolatosak, de nézzük is őket szépen, sorban.
#1 Túladagolható
A D-vitamint csak kitartó munkával, vastag pénztárcával és odafigyeléssel lehet túladagolni - egyébként lehetetlen. Ehhez ugyanis az kell, hogy napi szinten legalább 10.000 NE-t fogyassz, éveken keresztül.
#2 A termelését szoláriumozással is lehet fokozni
Gyakori tévhit, hogy szoláriumozással lehet fokozni a D-vitamin termelődését, ez azonban nem ilyen egyszerű. Ugyanis nem csak egy-, hanem többféle sugártartomány is létezik az UV-sugárzáson belül: UVA-, UVB-, és UVC-sugárzás.
A "káros UVB-sugárzásról" már biztosan hallottál - ez okozza ugyanis a leégést. Azonban nem feltétlenül káros, ha odafigyelsz arra, hogy mikor, és mennyit tartózkodsz a napon, mivel az UVB-sugárzás felelős a barnulásért és a D-vitamin termelődéséért is.
Mivel a szoláriumok javarészt UVA-sugarakat bocsátanak ki, így a barnulásban lehet őket alkalmazni, de a D-vitamin termelés beindítására nem.
#3 Elég, ha változatosan táplálkozunk
Vannak olyan ételek, amik D-vitamint tartalmaznak, például az olivaolaj, tejtermékek, narancslé, tojássárgája, halak, csiperke, illetve a marhahús. Ezek azonban közel sem tartalmaznak annyi D-vitamint, ami elegendő lenne a hiányos állapot megelőzéséhez vagy a hiány megszüntetéséhez.
Ezek tehát a leggyakoribb tévhitek, amiket úgy gondoltunk, érdemes tisztázni. Most pedig jöjjenek a tények.
#1 Tél végére a hazai lakosság közel 100%-a D-vitamin hiányos
A kutatások szerint egész pontosan március végére a hazai lakosság 95%-a szenved D-vitamin hiányban. Mivel a napfény endorfint és D-vitamint termel, sokat tehetsz a téli depresszió elűzésére, ha ilyenkor is kint vagy a szabad levegőn, és mellé vitamint szedsz.
#2 Sokszor nem elég a multivitamin, kell külön D-vitamin is
Szerencsére egyre több gyártó ismeri fel, hogy a szervezetnek több D-vitaminra van szüksége, és a régi 200 NE-s ajánlás helyett már 2000 NE D-vitaminnal egészítik ki a multivitaminokat, illetve C-vitaminokat.
Mielőtt megvennél bármilyen multivitamint, nézd meg, hogy mennyi D-vitamint tartalmaz, és e szerint válassz. Ha mégsem találsz olyan gyártót a polcon, aki legalább 1500 NE-vel dúsította az étrendkiegészítőt, akkor vásárolj a multi mellé D-vitamint is.
#3 A D-vitamint nem csak a háziorvos írhatja fel
Sokan azért nem vesznek D-vitamint, mert azt hiszik, hogy csak receptre lehet kapni. Való igaz, hogy a receptre kapható D-vitaminok olcsóbbak, és jobbak is, így érdemes beszélni a háziorvossal, hogy írja fel receptre.
Azonban, ha valamiért mégsem akarná felírni, a boltok polcain, vagy épp a táplálékkiegészítő webshopokban kapható D-vitaminok is ugyanolyan jó minőségűek, úgyhogy ne ess pánikba.
Előzd meg a betegségeket
Több külföldi kutatás is kimutatta már, hogy a D-vitamin szedésével megelőzhetőek nem csak a komoly betegségek, hanem az influenza is. Épp ezért már a szezon elején érdemes elkezdeni szedni, de legkésőbb novembertől, egészen március végéig. Utána pedig már bőven elegendő, ha naponta néhány percet kint vagy a napon, és feltöltöd a vitaminraktárakat.