Cotifibra bélradír - a jó emésztésért

Mik azok a rostok és milyen előnyei vannak?

A rostok olyanok, akár bélrendszer kéményseprői, hiszen kitűnően "kitakarítják". Egyrészt, ahogyan átjutnak a beleken, aktív bélmozgást generálnak, eközben pedig megtisztítják a rárakódott salakanyagoktól. 

Kétféle rosttípus létezik: a vízben nem oldódó rostok és az oldékonyak. A szervezetnek mindkét rostra szüksége van, lehetőleg 3:1 arányban. Vízben nem oldódó rost például a zab, korpa vagy uborka, oldható pedig az alma, vagy más puha húsú gyümölcs.

A rost tulajdonképpen egy ballasztanyagként működik a szervezetben. Magába szívja a vizet, így telít - tehát, ha elég rostot eszel, kevésbé leszel éhes. Ezenkívül táplálja a jó baktériumokat, miközben a rossz baktériumokat - a belekben keletkező savas kémhatás miatt - elpusztítja.

A rostok lazítják a székletet, ezért előnyös például székrekedés vagy aranyér esetén is. Ezenkívül javítja az emésztést, és gyorsítja az anyagcserét; ezért is javasolják a diétázóknak, hogy fogyasszanak naponta legalább 20, maximum 30 grammnyi rostot. (Arra érdemes odafigyelni, hogy a túl sok rost sem egészséges.)

Sajnos a magyar felnőtt lakosság nagy része rost hiányban szenved. A hosszú éveken, évtizedeken át tartó rosthiány pedig akár vastagbélgyulladást, vastagbéldaganatot is okozhat - ezenkívül szív-és érrendszeri betegségeket.

Mennyi rostra van szükségünk naponta? 

A napi rostszükséglet életkoronként változik. Egy átlagos aktivitású felnőttnek az egészséges élethez 20-30 gramm közötti rost mennyiségre van szüksége naponta.

• 2-3 éves kor között: minimum 10.000 mg/nap
• 4-6 éves kor között: minimum 14.000 mg/nap
• 7-10 éves kor között: minimum 16.000 mg/nap
• 11-14 éves kor között: minimum 19.000 mg/nap
• 15-17 éves kor között minimum 21.000 mg/nap
• 18 éves kor felett: minimum 25.000 mg/nap

Rengeteg rost található a zöldségekben és a gyümölcsökben, például a brokkoliban, zellerben, céklában, mandarinban, almában, narancsban, a barackban és az áfonyában.

Persze nem mindig tud odafigyelni az ember a rendszeres és változatos rostfogyasztásra. Ilyen esetben pedig jó lehet egy olyan étrend-kiegészítő, ami magas rost tartalommal rendelkezik.

Mi az a Cotifibra?

A Cotifibra egy ún. “bélradír”, ami  rendkívül magas rost tartalommal rendelkezik. Összesen 7000 mg prebiotikus rostot tartalmaz, így egy gyermek napi rostbevitelének az 50%-át, egy felnőttének pedig 28%-át fedezi.

A bélradír hasznos lehet már kialakult emésztési zavar, székrekedés esetén, vagy kiegészítőként egy diétához.

A Cotifibra rövidláncú prebiotikus rostszálakat tartalmaz, amit kiwiből vonnak ki. Ezek a rostszálak helyreállítják a bélflóra egyensúlyát, segítik az emésztést és hatásosak lehetnek allergia esetén is.

A bélradírt kúraszerűen kell alkalmazni, minimum 60 napig, ami összesen 60 tasaknak felel meg.

Gyakori kérdések a Cotifibra bélradírral kapcsolatban

Mikor ajánlott?

A bélradírt lehet használni többek között:

• székrekedés esetén, 
• ha felborul a bélflóra egyensúlya,
• a vércukorszint stabilizálása érdekében,
• diéta esetén.

Milyen betegség esetén alkalmazható?

A Cotifibrát azoknak is ajánlják, akik már valamilyen kialakult betegséget szeretnének leküzdeni. 

Bélbetegség

Bélbetegségek esetén a bélflóra egyensúlya felborul és elszaporodnak a rossz bélbaktériumok. A bélradír ennek az egyensúlynak a helyreállításában játszik szerepet úgy, hogy csökkenti a rossz-, és növeli a jó baktériumok arányát.

Ráadásul a beteg bélrendszerből nem szívódnak fel úgy a vitaminok, és az ásványi anyagok, mint a normál állapotúból - ez pedig az immunrendszer romlásához vezet. A rövidláncú prebiotikus rostok segítik a cink, réz, magnézium és kalcium felszívódását, hozzájárulva az immunrendszer egészségéhez. 

Cukorbetegség

A rövidláncú prebiotikus rostszálak hozzájárulnak ahhoz, hogy étkezés után ne növekedjen meg drasztikusan a vércukorszint. Ezzel a már kialakult I-, és II-es típusú cukorbetegség tüneteit is javíthatják.

Magas koleszterinszint 

A rostok megkötik a táplálékkal felvett koleszterint, így kevésbé szívódik fel. Ezzel hozzájárul a vér koleszterinszintjének természetes csökkenéséhez.

Hogyan kell használni?

Napi egy tasakot kell meginni, lehetőleg reggel, éhgyomorra. Lehet vízzel is hígítani (2 deciliterrel), de akár joghurtba is keverhető.

Hogyan működik?

A Cotifibra kiwi kivonatból készül - nem véletlenül, ugyanis a kivinek magas a pektintartalma. A pektinben található egy ún. actinidin nevű fehérjebontó enzim, ami segít a letapadt salakanyag fellazításában, ezért hatékonyan pucolja ki a beleket. (Innét is ered a bélradír elnevezés). 

A kiviben olyan oldhatatlan rostok vannak, amik segítik a mérgek kiürülését, ráadásul C-vitaminban és antioxidánsban gazdag, és nem tartalmaz mesterséges színezéket sem. 

Okoz-e hasmenést?

A Cotifibra bélradír nem okoz hasmenést, csak gyakoribb székelési ingert. Viszont szorbitot tartalmaz, ami az arra érzékenyeknél puffadást okozhat. Épp ezért szorbit-érzékenység esetén óvatosan alkalmazd. 

Ihatja-e a gyermek?

Igen a Cotifibrát 2 éves életkor fölött bárki fogyaszthatja. 

Kik fogyaszthatják?

Glutén-, laktóz-, és tejfehérje érzékenyek is fogyaszthatják, valamint cukorbetegek és inzulinrezisztenciával küzdők is. Viszont az utóbbi esetben fontos megjegyezni, hogy egy tasak szénhidráttartalma 17 gramm, amit bele kell számolni a napi diétába.

Összegzés

A Cotifibra tehát hatásos segítség lehet abban az esetben, ha szeretnéd lefaragni a kiálló hasfalat, és/vagy hosszabb ideje tartó székrekedéssel küzdesz. Arra érdemes odafigyelni, hogy a Cotifibra-kúra minimum 60-, és maximum 120 napos lehet. Két kúra között pedig ajánlott legalább 30 nap szünetet tartani.