Tisztán emlékszem, hogy volt egy olyan időszak, amikor szinte mindenki számolta a kalóriákat - kis túlzással még az újságárus is. Aztán a kalóriaszámlálás szépen lassan lecsengett, azonban egyre több helyen újra és újra előkerül. A fogyókúrázók egy része esküszik rá, mások viszont jojó-effektre panaszkodnak.
De mi az igazság?
Annyit azért elöljáróban spoilerezünk, hogy az igazság valahol a kettő között van - kell is kalóriát számolni, és nem is. Ahhoz azonban, hogy megértsük ennek a hatásmechanizmusát, meg kell ismerni magát, a kalória fogalmát.
Tehát: mi az a kalória?
Egy régebbi cikkünkben megnéztük, mi a különbség a kalória, és a szénhidrát között. Itt már kifejtettük a kalória fogalmát, azonban ha nem szeretnél átkattintani, akkor röviden összefoglalom a lényeget. A kalória valójában a kilokalóriát (kcal) jelöli - csak a köznyelvben az egyszerűbb kalória terjedt el.
Egy kalória nagyjából annak felel meg, amit egy átlagos fizikumú, magasságú és testsúlyú ember, nyugalmi helyzetben, 1 perc alatt felhasznál. A kalória tehát nem más, mint a szervezetünk kvázi üzemanyaga.
Azonban minden ember más és más, így nem azonos a kalóriaigény sem: van akinek több, van akinek kevesebb. A nemek között azonban különbséget lehet tenni, hiszen a nők kalóriaigénye alacsonyabb, mint a férfiaké - körülbelül 1500-1800 kcal a férfiak javára.
A fogyás és a kalória közötti összefüggés
Könnyű kikövetkeztetni, hogy fogyás akkor következik be, ha kevesebb kalóriát viszel be, mint amennyit elégetsz. És persze vice versa: ha folyamatosan több kalóriát viszel be a szervezetedbe, akkor az üzemanyag elraktározódik, és megindul a hízás.
Tehát logikusnak tűnik az a következtetés, hogy számolni kell az ételek kalória mennyiségét, és akkor nem lehet baj. Azonban ez sajnos nem ilyen egyszerű, hiszen nem minden kalória egyforma.
Különbség van a kalóriák között
10 deka barna rizs, 10 deka csirkemell, és 5 deka saláta nagyjából 500 kalóriát tartalmaz. Pont annyit, amennyit két pici sajtburger, vagy egy nagyobb szelet dobos torta. Az már ezekből is jól látszik, hogy a tápanyag szükségletünket - vagyis a vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket - leginkább az első tudja számunkra biztosítani.
Viszont cserébe a sajtburinak jóval nagyobb a szénhidráttartalma, a dobostorta pedig emellett rengeteg cukrot is tartalmaz. Innét következhetne az, hogy akkor számoljuk a szénhidrátokat a fogyókúra során - de ez sem vezetne megoldásra.
A testsúly csökkentéséhez ugyanis kevesebb kalóriát, szénhidrátot, és zsírt kellene bevinni, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy minden szükséges ásványi anyagot pótoljunk.
Miért hibás a kalóriaszámolós módszer?
A kalóriaszámolás nem feltétlenül rossz, ha jól használja az ember - azonban alapvetően hibás, hiszen rengeteg félreértésre adhat okot.
Ha ugyanis annyit tanácsolsz egy túlsúllyal küzdő tinilánynak, hogy egyen napi 1000 kalóriát, és nyárra bomba alakja lesz, akkor egyből a kibúvókat keresi majd, és napi 4 sajtburgert eszik meg a 8 helyett.
Persze nem általánosítunk, egy túlsúlyos tinifiú, vagy egy megtermett férfi is a könnyebbik utat választaná - mi emberek ugyanis így vagyunk beprogramozva.
A fogyáshoz nem elég az, ha kevesebbet eszel: változtatni kell az életmódodon, többet kell sportolni, több folyadékot inni, és több rostosat enni.
Viszont az érme másik oldala, hogy igenis szükség van a fogyáshoz a kalória számlálására. Kicsit ellentmondásosnak tűnik, igaz?
De gondolj csak bele: ha nem számoljuk a kalóriát, könnyen eshetünk csapdába. "Egy csokit megérdemlek / egy zacskó chips még nem árt meg / ez egészséges kajának számít, ezért dupla annyit eszek" satöbbi.
A kalória számlálásra tehát igenis szükség van - de mellette oda kell figyelni a megfelelő fehérje-, szénhidrát, valamint a mikro-és makro tápanyag bevitelre is.
Mit érdemes tenni?
Fontos, hogy meghatározz egy konkrét célt. Nem azt, hogy pontosan hány kilót szeretnél leadni, hanem inkább azt, miként szeretnél kinézni - hogyan éreznéd jól magad a bőrödben. A mérleg ugyanis gyakran tévútra visz.
Egyél minél több rostot, ez ugyanis hosszabb ideig teltségérzetet biztosít, ezenkívül fogyassz minél több fehérjét, ezek ugyanis segítenek az izomnövekedésben.
Talán közhelynek tűnik, de fontos, hogy mindennap egyél valamilyen zöldséget, gyümölcsöt. Sportolj lehetőleg minden héten 2-3 napot, és az is jó ötlet, ha diétás étrend kiegészítőket használsz. A króm például segít stabilizálni a vércukorszintet, így kevésbé tör majd rád a farkaséhség. Az l-karnitin pedig közreműködik abban, hogy sport közben egyenesen a zsírraktárakhoz nyúlj.
Az életmódváltásban, kezdetben, segíthetnek a diétás ételek is, így nem kell nélkülöznöd a megszokott ízeket, viszont minimális mennyiségű kalóriát és szénhidrátot viszel be.
A legfontosabb azonban az, hogy ne diétában gondolkodj, hanem komplett életmódváltásban. Ehhez az elején valószínűleg kompromisszumokat kell majd kötnöd, és le kell mondanod pár dologról. Ami nagyon hiányzik, később nyugodtan építsd vissza az étrendedbe, de vigyázz arra, hogy tarts mértéket.
Ezekkel a módszerekkel a későbbiekben kalóriaszámlálás nélkül is hatékony, és végleges lehet a fogyás.